Boldog Új Évet!!!

Minden Kedves Olvasónknak Áldott, Boldog Új Esztendőt kívánunk!!!
Jövőre - 2011-ben - újra találkozunk!

Szeretettel:
A Palánta Gyermek-Lélek-Mentő csapata.
:)

Országjáró Bábmisszió

Kezdetek


Az első bábelőadás 1994-ben született meg, célja az volt, hogy a muppet bábok kedves figuráival érthetőbbé, vonzóbbá tegyük a Palánta Misszió oktató-nevelő munkáját.

Eleinte főképp budapesti iskolákkal voltunk kapcsolatban, ám a szaporodó meghívásoknak egyre nehezebben tudtunk eleget tenni, ezért egy átfogóbb, hatékonyabb megoldásra volt szükség. Így jöttek létre az OBM 3-4 fős helybeli csoportjai, melyek az ország különböző részein színvonalas előadásokkal képviselik az Evangéliumot az iskolák alsós diákjai előtt.

Az OBM küldetése, hogy:

-a gyermekekkel megismertessük az evangélium üzenetét,

-már gyermekkorban megismerjék a bibliai igazságokat, Jézus Krisztus szeretetét, hogy felnövekedve különbséget tudjanak tenni jó és rossz között; nemet tudjanak mondani a romboló hatásokra még akkor is, ha környezetük ezt nem érti meg,

-a gyermekek megismerjék és megszeressék a Bibliát,

-jellemük megerősödjön, hogy a társadalom építő tagjaivá váljanak.

Az OBM bábcsoportjai karácsonykor és húsvétkor a gyermekek nyelvén íródott bábdarabok útján mondják el az Evangéliumot az alsós gyermekeknek állami iskolákban. A karácsonyi és a húsvéti időszak az evangéliumi bábelőadásokra különösen is alkalmas. Az ünnepektől függetlenül is (gyermeknapi vagy egyéb lehetőségeket kihasználva) igyekszünk elérni a kisiskolásokat, óvodásokat bábdarabokkal. Az ünneptől független bábelőadások a gyermekek mindennapjaiból való történeteket dolgoznak fel, tanító jelleggel. A bábdarabot általában zenetanítással és visszakérdezéssel, összefoglaló üzenettel ötvözve adjuk elő.

Bábdarabjainkkal olyan életfelfogást és értékeket képviselünk, amely tisztességes, becsületes emberképet mutat a felnövekvő generációnak. Történeteink az elfogadásról, befogadásról, helyes önértékelésről és a megváltásról szólnak.

A csoportok az előadásokat követően a látott bábdarabhoz kapcsolódó hanghordozót (kazetta/CD) és Palánta Posta c. újságot ajándékoznak a gyerekeknek és tanároknak.

Az alakuló bábcsoportoknak foglalkozásokat tartunk, hogy elsajátíthassák a bábozás alapjait. Az évente több alkalommal megrendezett konferenciák pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy a csoportok összemérhessék tudásukat, megosszák egymással tapasztalataikat, élményeiket, bizonyságaikat.

Isten hatalmas kapukat nyitott meg az Örömhír előtt az ország minden részén. Az iskolák várják a bábelőadásokat, de nem tudhatjuk biztosan, meddig áll fenn ez a nagymértékű fogadókészség.

Törekvésünk az, hogy:

-a gyermekek ne csak Karácsony és Húsvét előtt, hanem a tanév egészében lássák és hallják az evangéliumot, s a helyes, marandó értékeket közvetítő bábdarabjainkat,

-a bábelőadásokat olyan iskolákban is lássák a gyermekek, ahol esetleg már évek óta várják a bábelőadást, de bábcsoport hiányában nem jutott el hozzájuk.

 A gyerekek a bábelőadás után a kezükbe kapják a bábdarab hanganyagát CD-n (a bábdarabon kívül még más mesék, és igaz történetek is vannak a lemezen), és egy foglalkoztató füzetet, amiben megnézegethetik a bábdarabot képregényben, néhány izgalmas feladatot megoldhatnak, kiszínezhetik a mese hőseit... és szüleik is találhatnak a füzetben felnőtteknek szóló érdekes cikkeket...

http://www.youtube.com/user/janoskecskemeti#p/u

Szeretet! Szeretet! Szeretet!!!

A Palánta Gyermek-Lélek-Mentő hangmesterét, Karika Györgyöt kérdezem így karácsony előtt...

Hogy tetszett a bábdarab?

Gyuri: Szerintem jó volt a bábdarab. Jó mondandója van. Ügyesek voltak a színészkedőink... és igazán jót kevertünk.

Milyen volt a felvétel?

Gyuri: A felvétel elég nehézkes volt :) Mert egy kicsit felkészületlenek voltunk… ez így volt. Kapkodós volt…

És milyen lett az eredménye?

Gyuri: Pozitív lett. Sok pozitív visszajelzést kaptunk róla, hogy sikeressé tudtuk tenni felvételünket.

Ki a kedvenc szereplőd?

Gyuri: Az apuka. Mert - technikai szemmel - vele volt a legtöbb problémánk. Belőle volt a legnehezebb egy jót kihozni… De aki meghallgatja a bábdarabot, az hallhatja, hogy talán belőle sikerült a legjobbat kihozni.

Hogy tetszik a címadó dal?

Gyuri: Tetszik… de amit a kis Barni énekel, a "Bárcsak már nagy lennék" jobban tetszik! :) Valahogy jobban hozzám illik… vagy nem tudom… :)

Hogy ünnepled a karácsonyt?

Gyuri: Családi körben. Babánkkal, és születendő babánkkal.

Mivel teszed meghitté az ünnepet?

Gyuri: Először pihenni kéne… :) aztán utána kellene meghitté tenni valamivel… még nem jutottam el odáig, hogy ezen gondolkozzam…

Miből áll a munkád?

Gyuri: Stúdiózom. Hangfelvétel, keverés, zenefelvétel… Plusz a számítógépek karbantartása az irodákban.

Hát… érnek feszültségek is a munka során, de ez velejárója sok ember közös munkájának. A stúdiómunka számomra természetes – bár biztosan mások számára nagyon érdekes, hogy valaki ilyen munkát végez… nem nagyon tudom megfogalmazni, hogy miért különleges… :)

Mit gondolsz miközben felveszel vagy keversz egy újabb bábdarabot?

Közben értékeled magadban a történetet vagy nem?

Gyuri: Abszolút nem. Csak arra figyelek, hogy technikailag jó legyen a felvétel. Mikor először visszahallgatom, akkor rögzül bennem, hogy mi is a történet mondandója.

Ezért nem is kérek szövegkönyvet például… én erre nem is figyelek. Csak, hogy ne legyenek technikai gondok. A szövegre és szövegmondásra a dramaturg figyel.

Milyen a kettőtök kapcsolata – a dramaturggal (aki egyben az írónő is)?

Gyuri: Szerintem abszolút jó kapcsolatunk van… Persze… mert sokat dolgozunk együtt, így egy-egy mozdulatból értjük egymás gondolatait.

Ha egyet üzenhetnél valamit a magyarországi gyerekeknek, mi lenne az, így karácsony előtt?

 Gyuri: ...hát…Szeretet! Szeretet! Szeretet!!! talán ezt… 

“Mi ez? Egy új dal?”

Mai riportalanyom Kecskemétiné Lux Anna – akit a Palántás gyerektáborokban a kis táborlakók Panni néninek, a dicsőítő együttes tagjai Panninak, és legközelebbi munkatársai és barátai Luxaninak hívnak. Táborszervező-koordinátori, dicsőítésvezetői és tervezői feladatai mellett egyik legkiemelkedőbb és legfontosabb tevékenysége a dalszerzés. A Palánta-bábdarabokhoz csodálatosabbnál csodálatosabb slágereket ír, melyeket évről-évre húsvétkor és karácsonykor 100.000-nél is több kisgyermek énekel tiszta szívből.

Hogy tetszik a bábdarab?

Nagyon tetszik.

Melyik a kedvenc jeleneted a “Ha egyet befogadsz” bábdarabban?

Az árnyjátékos rész és az árnyjáték figurák tetszenek nekem. József a kedvencem. Tetszik, ahogy vívódik, és tetszik az a jelenet is, ahogy az angyallal beszél. Különleges, hogy ez van kidomborítva a történetben...

Mi a véleményed a szereplők hangválasztásáról?

Tökéletes! (mondja igazán szívből jövő mosollyal az arcán, és látszik rajta, hogy egy pillanat alatt végigperegtek benne a leghangsúlyosabb jelenetek)

Úgy tudom, te szerezted a címadó dalt. Mesélj erről egy kicsit, hogy zajlik egy dal megírása…

Először az írónő elmesélte, miről fog szólni a bábdarab. Azt mondta, hogy a befogadásról mindenképp jó lenne írni egy dalt, amit az apuka fog énekelni. Megfogalmazta, hogy szüksége van egy ilyen dalra. Innentől kezdve elkezdtem ezen gondolkodni. Nagyon kevés időm volt rá… körülbelül egy nap… de volt közte egy éjszaka is… Hogy is volt? :)

Egy családi találkozón született meg kerekre, és másnap volt a felvétel. Amikor mondta Anna, délután, este gondolkodtam rajta… Fürdőkádban tudok a legjobban… (mondja nevetve) ott jó kis dallamok születnek. És furcsa módon most a refrén született meg először. Ami kapcsolódik az üzenethez, de nem maga az üzenet… Hiszen a befogadás az irgalmas szív miatt történik meg… az irgalmasságot pedig Isten tanítja. Mikor másnap volt a családi találkozó, akkor elénekeltem Annának, ameddig megvolt, és akkor összeraktuk. A versszakban Anna is segített. Talán még a dallama is más volt… és akkor ott volt a gitár a kezemben, és az egész dal akkor, ott tisztázódott ki bennem, illetve, hogy hogy legyen a versszak. És egyszer csak kész lett… Érzi az ember, hogy mikor lesz kész és kerek egész.

Van kedvenc részed a dalban?

A kedvenc részem benne az, hogy: “...amit a legjobban kell kívánni, az irgalmasság az”. Már régóta a kedvenc igém, és nagyon örülök, hogy sikerült egy dalban megfogalmazni!

Egyébként az egy dolog, hogy megszületett maga a dal, de Isten hozzátette a magáét. Teletöltötte Szent Lélekkel. Tehát amikor megszólal a dal, akkor a Szent Lélek üzen az embereknek, megérinti a szíveket, beszél a szívekkel.

Milyen visszajelzéseket kapsz a dalról?

A felvételen gyorsan felvettük… de igazából ami azóta történt… az csodálatos! Nem gondoltam volna, hogy a dal ilyen hatásos lesz! A felvételen ez nem derült ki. De amikor elkezdtük szemtől szembe játszani a dalt az embereknek… kiderült, hogy milyen ereje van. Az a csodálatos, hogy egy bábdarabhoz ennyire szorosan kapcsolódik egy dal. És hogy ennyire kihangsúlyozza és alátámasztja az üzenetet.

Te gyakran kapsz, írsz csodálatos dalokat egy-egy bábdarabhoz. Mi ad ihletet?

Az ige és maga a megfogalmazandó üzenet. De a megfogalmazandó üzenethez mindenképpen kell egy ige. Tehát, ha az üzenet az, hogy minden jó, ha vége jó… ahhoz is kell egy ige. Például az, hogy hit, remény és szeretet az, amire szükség van. Mindenképpen jó, ha bele van szőve a dalba az ige. A bábdarabokhoz úgy jön a dal, hogy megfogalmazódik egy kérés, hogy kell egy dal… akkor Isten adja. Adja a dalt, mert tudja, hogy szükség van rá. Én csak egy csatorna vagyok… de nyilván a személyiségem is benne van… de közvetítem azt, amit az Úr ad.

Mikor van kész egy új dal?

Akkor érzem egésznek a dalt, amikor érzem, hogy a Szent Lélektől van, mert benne van mindaz, amit ki akar fejezni. Amikor írok dalt, akkor olyat szeretnék, amivel az Úr tud üzenni és szólni. Végülis ez az indulat van bennem, amikor hozzákezdek egy dal megírásához…

Vannak bennem részletek… például egy-egy megfogalmazott dallam, gondolat… és van, hogy évek múlva kerül bele egy dalba.

Mesélj egy kicsit a családodról!

Nagyon sokat segítenek a dalszerzésben. Inkább a megszületett dalokat hallom vissza kisfiam szájából, ahogy énekeli… Megkérdezem, hogy tetszik-e neki a dal, és azt mondja, hogy: 'tetszik'. Van úgy, hogy dúdolok egy dalt, és megkérdezi: "Mi ez? Egy új dal?" És van, hogy ő is szerez dalt :) A férjemet – Jánost - is meg szoktam kérdezni, hogy tetszik-e neki egy-egy dal… Az pedig, hogy ott tudok lenni mindenhol, ahol kell, a koncerteken, a próbákon, a műsorokon... abban kulcsfontosságú János rugalmassága, és a kisfiam – Dani - rugalmassága. Van, hogy Danit viszem magammal, és a kocsiban alszik, kirakom, és tovább alszik… Szóval nagy fokú rugalmasság kell a családom részéről is. Mondjuk Dani nagyon szeret velem jönni mindenhova! :)

Hogy ünneplitek a karácsonyt?

Idén mindenki hozzánk jön. Még nem tudom, mit főzök :) Szeretem, ha nálunk van a karácsony, mert akkor szabadon lehet úgy formálni az estét, hogy benne legyen az Úr és az evangélium. Ki szoktuk használni ezeket a lehetőségeket. Most meghívtam a másik bátyámékat, és eljönnek. Velük is szeretnék az Úr Jézusról beszélni. 


 Jobb oldalon: Panni.

Szolnok kettő

Hankoszki Zsuzsival beszélgettem. A Palánta-évzárón – más néven: Palánta-karácsonyon – egymás mellett ültünk az asztalnál. Zsuzsanna energikus, csinos fiatalasszony, aki minden idejét annak szenteli, hogy az evangéliumot megossza országunkban, és a határainkon túl élő magyar gyermekekkel. A szolnoki hölgy év közben tanítja a kisiskolásokat, a húsvéti és karácsonyi bábidőszakban pedig 5000-nél is több gyermekhez viszi el a karácsony örömét...

Melyik bábcsoportban játszol?

A 'Szolnok kettő' nevű bábcsoportban játszom. :) Még nem tudtunk jobb nevet kitalálni, és Szolnokon már volt egy másik bábcsoport... :) :) :)

Mesélj egy kicsit a 2010 karácsonyi bábidőszakról!

Közel 5000 gyereket értünk el. És ezek közül mindnek... minden bábelőadás után elénekeltük és elmutogattuk a dalt a gyerekeknek. Nagyon sok meghatódott pedagógusszemet láttunk. A felnőttek jobban meghatódtak, mint a gyerekek. Hiszen ők jobban felfogják a súlyát a gyerekvárásnak, mint a gyerekek. Romániában is voltunk. Az 5000-ből 2000 gyerek látta Romániában a darabot. Szolnok és Pest megyében játszottunk.

Hogy tetszik neked a bábdarab?

Nekem nagyon tetszik. Nagyon aktuális az üzenete. Mert szinte minden felnőtt azt gondolja, hogy van joga eldönteni, hogy megszülethessen a gyereke vagy nem. És ez a bábdarab rámutat arra, hogy ez nem így van. Hogy Isten adja az életet és ő az, aki gondoskodik mindenről.

Hogy tetszik a “Ha egyet befogadsz” című dal?
Nagyon megható. Nagyon egyszerű és könnyen megtanulható.

Ki a kedvenc szereplőd?

A kisfiú, Barnus – azért mert én azt játszottam :) De egyébként mindegyik... mert egy tipikus család, amelyikben mindenki magára ismerhet valamelyik szerepben. Nagyon tetszik az apának a viszonyulása a gyerekekhez.

Milyen érzés a bábparaván mögött térdelni és úgy bábozni, hogy közben nem látod a gyerekeket?

Hát... nagyon izgalmas és jó érzés. Néha sajnáltam, hogy nem látom a gyerekek arcát, de már a gyerekek reakcióiból megtanultuk, hogy mi történhet odakinn. A vastapsokból, a közbekiabálásokból, a nagy csendből már tudunk következtetni az érzésekre.

Mennyire fárasztó egy bábdarabot végig bábozni?

Nálunk általában úgy van, hogy eleinte nagyon fárasztó – főleg, hogyha főszerepeket, hosszabb szerepeket játszunk. De a végére már annyira megtanuljuk és átéljük a szerepeket, hogy már álmunkban is el tudnánk játszani.

A szöveget már gondolom... tudjátok kívülről...

Igen. A végére már az összes szerepet el tudnánk játszani, mert annyiszor hallottuk.

Történt ebben a bábidőszakban valami érdekesség?

És még ennek a szezonnak volt egy olyan különlegessége, hogy én beugrottam egy másik bábcsoportba, mert nem voltak meg az emberek. És ők is kétszer odaadták a bábfelszerelésüket, hogy egyszerre két helyen tudjuk játszani a bábdarabot. Jó volt, hogy így össze tudtunk dolgozni.

Mesélj egy kicsit a családodról!

Nagyon szerencsés vagyok olyan szempontból, hogy akármilyen sokat vagyok távol, próbákon, úton... bárhol... a férjem mindig támogat. Sosem mondja azt, hogy ne csináljam, hanem támogat. És ez még ad egy plusz energiát ehhez a munkához.

Hogy ünneplitek a karácsonyt?

Még igazából nem volt időm ezen gondolkodni. Valószínűleg édesanyámmal és öcsémmel együtt fogjuk. Még nem vettem ajándékokat... de tudom, mit veszek. Elméletben már megvannak. A takarítást még holnap fogom... ilyenkor nincs időm takarítani :) Állandóan bábozunk.

Mit üzennél így karácsony előtt a magyarországi gyerekeknek?

Kívánom azt, hogy tapasztalják meg, hogy milyen irgalmasnak lenni, és milyen az, ha velük irgalmas valaki!

Köszönöm a beszélgetést, és boldog karácsonyt kívánok!

Köszönöm! :)

A "Ha egyet befogadsz" egy csoda!!!

Berzsánné Kováts Esztert kérdeztem, aki a Palánta Misszió - ha úgy tetszik - szépség és rajz-felelőse. Illusztrál, grafikai feladatokat lát el, újságot ír és szerkeszt... A "Ha egyet befogadsz" karácsonyi foglalkoztatót is ő írta, illusztrálta és szerkesztette, részt vesz a különböző fejlesztésekben, ötletelésekben, tervezési folyamatokban. Ezen kívül a bábdarabban Fanninak, a kislánynak kölcsönözte hangját...


Mi a véleményed a bábdarabról?
Eszter: Nagyon nagyon szeretem! Ez, a "Ha egyet befogadsz" és a Sünikés (www.sunikebabdarab.blogspot.com) a kedvencem! Ez az idei karácsonyi... valahogy remekmű lett... és ahogy elkészült, ahogy összeállt az egész (a bábdarab, a CD, a történetek, a foglalkoztató füzet): egy csoda!


Ki a kedvenc szereplőd?
Eszter: Az apuka és az anyuka... bár én a kislány szerepét játszottam a stúdiófelvételkor. :) Az apuka azért, mert nem kiabál, hanem nagyon türelmes a gyerekekkel, szereti és megérti őket, és amikor rosszul viselkednek, akkor is beszélget velük, nem utasítja el őket. Az anyuka pedig azért, mert befogadja a kisbabát, és ugyanolyan szeretettel várja, mint a nagyobb gyerekeket várta annak idején...


Milyen volt a stúdiófelvétel?
Eszter: Izgalmas! A stúdiófelvétel mindig izgalmas! Először megkaptuk a szöveget. De ezen még módosítottunk menet közben, hogy még jobb legyen, még érthetőbb legyen a szöveg. Aztán volt olvasópróba... de erre nem sok idő maradt, mert a felvételt meg kellett kezdeni. Voltak olyan szereplők, akiknek hamarabb el kellett menniük, így az ő szerepeiket előre felvettük. Ez már így lehetséges a modern stúdiós berendezésekkel... Ez színészi teljesítmény szempontjából egy kicsit megnehezítette a felvételt, hiszen mindig könnyebb úgy felvenni a darabot, hogy mint egy színdarabban a színészek, egymás szavába vághatunk, ha kell... reagálhatunk egymás mondataira... de persze így is nagyon jól sikerült a felvétel, hogy kicsit darabokban kellett fölmondanunk...


Elárulsz egy érdekességet a stúdiózással kapcsolatban?
Volt például olyan is, hogy újra kellett mondanom 2-3 mondatot, mert eltűntek - valahogy... :)


Úgy tudom, te írtad és szerkesztetted a karácsonyi újságot. Hogy zajlik ez az egész műveletsor?
Eszter: Igen... nagy részt én írtam... de azért besegített a Palánta írónője is - aki egyben az édesanyám.  Úgy zajlik ez az egész folyamat, hogy először is meghallgatom a bábdarabot. Ha lehet, csukott szemmel, koncentrálva. Aztán meghallgatom újra és újra... mígnem egyszercsak, egyik pillanatról a másikra megjelennek bennem a figurák. És akkor már tudom, mit kell lerajzolnom. Ekkor gyorsan kell egy papír, megfelelő inspiratív környezet... és jöhet a festés. Kizárom a külvilágot és alkotok. Megszűnik körülöttem minden, és belépek abba a világba, ami a papíromon megszületik, s amit a fülemmel hallok (a CD-n). Illusztrálok. És közben nagyon erősen gondolkodom. Pontosnak, tökéletesnek kell lennie minden egyes képnek, hiszen a munkám nagyon felelősségteljes. Meghatározom azt, hogy a kis Olvasók, és a szülők hogy fogják elképzelni a szereplőket, akiknek a hangját a hangzó anyagon hallják. Megfestem a képregényt, aztán a színezőket. Kiválasztom a színezőkhöz a hozzájuk legjobban passzoló igeverseket. Tudom, hogy az egész munka közben az Úr vezeti a kezemet, gondolataimat. Édesanyámmal együtt írjuk a szülőknek szóló cikkeket, és Gyuripásztor leadja a saját cikkeit és instrukcióit is. Beszedem az arra az újságra kiválasztott gyermektanító prédikációját, és átírom, hogy pörgős, gördülékeny legyen. Megfestem a borítót, és számítógéppel utánadolgozom. Megszerkesztem a képregényt, és beleteszem a szövegeket... és így tovább, és így tovább...
Hosszú idő, míg tökéletes lesz minden oldal. Ellenőrizzük az egész újságot egyszer, kétszer, háromszor... sokszor.
S hogy mennyi gyerek kezébe kerül ez a foglalkoztató füzet és CD... szerintem én el sem tudom képzelni... :)


Ha kiemelhetnél egyet azok közül a tevékenységek közül, amiket 2010 karácsonyán végeztél, melyik lenne az?
Eszter: Talán a sok koncertezés a 4D újdimenzió zenekarral. Zongorán játszom. Tizenkilenc szabadtéri (és művelődési házban tartott) karácsonyi, családi koncertet adtunk a Vörösmarty téri ünnepi vásárban, a Felvonulási téren rendezett Mikulás Gyárban és Angyalok Erdejében. Jártunk a Nagyothallók Intézetében, a Kőbányai Szabadidőközpontban, a Civil házban és Pilisen is egy zsúfolásig megtelt tornateremben.
Bár nagyon sűrű volt ez a karácsony előtti időszak, mégis nagyon emlékezetes volt minden fellépés. Rengeteg gyerekkel, apukával, anyukával és nagyszülővel találkoztunk idén. Volt egy olyan koncertünk a Vörösmarty téren, ahol több, mint 100 nézőnk volt. Megható volt, ahogy a nagy hidegben, a hóesés ellenére kitartóan ott álltak a kis nézők a színpad előtt, és velünk énekelték: "Szeretni soha nem késő, szeretni mindig lehet!"


Mondj pár szót a karácsonnyal kapcsolatban!
Nagyon várom a karácsonyt... és azt, hogy családi körben ünnepelhessünk! Boldog karácsonyt kívánok minden Kedves Olvasónknak! :)

Berzsánné Kováts Eszter - a Palánta grafikusa

Két exklúzív fotó: gyerekek nézik a bábdarabot...

"Szerintem ez a dal gyógyít!"

Moravekné dr. Lovas Krisztina az Országjáró Bábmisszió (továbbiakban: OBM) koordinátora a Palánta Missziónál dolgozik, immáron három éve. Munkája magában foglalja a bábcsoportokkal való folyamatos és rendszeres kapcsolattartást, a bábelőadások szervezését és egyeztetését a bábcsoportvezetőkkel országszerte (ki mikor, hova menjen), új bábok átvételét, tovább adását, OBM konferenciák megszervezését, oktató DVD-k másolását és még sok más feladatot... 


Először is, ami a legjobban érdekel: mi a véleményed a "Ha egyet befogadsz"-ról!
Szerintem nagyon aktuális az üzenete. Nagyon tetszik, hogy a biblikus családképet tárja a gyerekek elé. Megmutatja, hogy a család egy apából, anyából és a gyerekekből áll. Talán az Olvasók tudják, hogy néhány hónappal ezelőtt az óvodákra vonatkozó gender ideológia pont ezt a családképet, a normális élethez szükséges értéket támadta.
További jelentősége a bábdarabnak, hogy a megszületendő életet Isten ajándékának tekinti. Véleményem szerint ezt sok ember, felnőttek és gyerekek sem gondolják át, hogy az élet valóban Istentől származik. Bízom benne, hogy a bábdarabnak ez az üzenete átformálja mindazon felnőttek gondolkodását is, akik látták a történetet. És ami még nagyon aktuális: az, ahogyan az apuka megbeszéli a gyerekekkel az ő reakciójukat. Szerintem manapság ritka az ilyen család, ahol nem egyszerűen egy kiabálással vagy ráförmedéssel intézik el az ilyen helyzeteket.


Melyik a kedvenc jeleneted és a kedvenc szereplőd a bábdarabból?
Hű... hát... ezen még nem is gondolkodtam. :) Különösen kedvencem nincs... Ha választanom kell, akkor az apuka.


Az apuka az egyik legfontosabb szereplő a darabban. Hogy tetszik neked az apuka személye és dala?
Tetszik benne, hogy higgadt. Szereti a gyerekeit és Istent. Tetszik benne, hogy a konfliktust a Biblia alapján oldja meg. A dal hamis :) Kicsit hamis :) Maga a dal nagyon tetszik. Amikor először hallottam, elsírtam magam. De ugyanez megtörtént a bábelőadás előtti énektanítások alatt is... szerintem ez a dal gyógyít! 


Szerinted miért fontos a mai gyerekek számára a befogadásról, az irgalomról beszélni?
Mert hogy a világ nem erről szól. Ez a bábdarab nem egy egyszerű emberi befogadásról szól. Azért fontos ez az üzenet, mert ez Isten üzenete. Nem áll meg egy emberi szinten, hanem Isten üzenetét vetíti elénk. Ez a bábdarab is megmutatja, hogy hogyan kell élnünk. Mint egy szövétnek a sötétben. Megmutatja, hogyan kell szeretnünk a családtagjainkat, hogyan kell beszélgetnünk velük, mennyire kell figyelnünk saját magunkra, hogy ne legyünk önzőek, kemények, irgalmatlanok...

Ha bepillanthatnánk a kulisszák mögé, melyik munkafolyamatodat mutatnád be Olvasóinknak?
Hát ami szerintem a legjobban érdekelné őket, talán az, hogy az iskolák mennyire nyitottak, milyen nagy szeretettel és örömmel fogadják és kérik az előadásokat. Az ország nagyon sok részén a gyerekeknek nincsen már lehetőségük arra, hogy színvonalas mese és bábelőadásokat lássanak. Sok iskola számol be arról, hogy óriási szükség van a családokban. Alapvető dolgokat ideértve... étel, tisztálkodószer. És ez amellett, hogy egy felejthetetlen élmény a gyerekeknek - egy ilyen előadás - amellett minden egyes bábelőadás újabb alkalom arra, hogy személyes kapcsolatba kerülhessenek az Úr Jézussal, és megváltozhasson, helyre állhasson az életük. Ezért dolgozunk mi, ezért dolgoznak a bábcsoportok is. 

Mesélj egy kicsit az elmúlt időszakról... tudom, hogy nagyon sűrű a karácsonyi időszak itt a Palánta Missziónál. De érdekel, hogy hogy töltötte a karácsonyt megelőző három hónapot az Országjáró Bábmisszió koordinátora?
Október elején volt a bábkonferencia. Szeptember közepétől, végétől a konferencia szervezése zajlott. Aztán mi is volt... aztán elkezdődött a telefonálás. Az iskolákkal való kapcsolatfelvétel a bábelőadás ügyében. Ez nekem azt jelentette, hogy érkeztek hozzám a telefonálóktól az információk, és amennyire lehetett, ezt már továbbítottam a bábcsoportoknak. A bábcsoportok ilyenkor - sok esetben - hit által vállaltak előadásokat, mert még azt sem tudták, kikből fog állni a bábcsoport... Aztán novemberben ott volt a csoportvezetői találkozó. Október után ugye folyamatosan készültek el a szükséges felszerelések, háttereket gyártottunk, árnybábokat gyártottunk, ami nem volt egyszerű... mert nagyon igényes, szépen kidolgozott bábokat akartunk átadni... és az ehhez szükséges stanckések gyártása rettentően elhúzódott. Folyamatosan jöttek a bábcsoportok felszerelésért. Akik nem jelentkeztek, azokat fel kellett hívnom, hogy tudjam, hogy karácsonykor számíthatunk-e rájuk. Közben érkeztek a megkeresések telefonon is. Ezeket is folyamatosan kellett továbbítani a bábcsoportokhoz. És ha valaki nem tudta vállalni, akkor meg kellett keresni a következő bábcsoportot. Meg kellett taláni azt a bábcsoportot, aki végül tudta vállalni az előadást. Már november végén elkezdődött a bábelőadásokhoz szükséges ajándékok bábcsoportoknak való átadása. Egyszerűbben: folyamatosan egyeztettem a bábcsoportokkal, hogy melyikük mikor fog jönni azért az ajándékmennyiségért, amit majd a bábelőadások után a jelenlévő gyerekeknek kiosztanak. Ez CD és foglalkoztató füzet. A legsűrűbb napok: december 1 és 10 között voltak. Némelyik napra nem is emlékszem... :) Még jó, hogy minden átadás, átvétel papíron is történik. :)


Miért szereted a munkádat?
Egyrészt, mert szeretem megoldani a dolgokat. Szeretem a rendet, és ami a legfontosabb, hogy szeretem az Urat és azt a munkát, amit csak ő tud elvégezni, hogy kiszabadítja az embereket a bűneik fogságából, és megadja nekik azt az életet, amire teremtve lettek. Ami egy boldog, egészséges, teljes élet.


Mint OBM koordinátor, szoktál bábozni, vagy arra már nem is jut időd?
Régebben volt két-három nap amikor el tudtam menni bábozni, mert volt helyettesem. Aztán egy-két bábidőszak bábozás nélkül telt. De most nagy örömömre megint megadatott, hogy bábozhattam. Először csak egy 1 előadásos beugrásról volt szó, de aztán az egyik bábcsoportból az egyik anyukának otthon kellett maradnia, és végül így egy teljes napot is báboztam...


Hány gyermek látta a "Ha egyet befogadsz" bábdarabot idén karácsony előtt?
Pontos számot még nem tudok mondani. Mert még mindig zajlanak a bábelőadások. És ilyenkor a csoportok még nem tudják elküldeni a beszámolóikat... A kiadott ajándékok mennyisége alapján már 70.000 fölött járunk, és ez nem végleges, mert nem minden bábcsoport tudott ajándékot ajándékozni. Tehát ennél jóval több gyermekről van szó!!! A pedagógusok száma pedig, akik látták a bábelőadást - szintén több, mint 6000!


Ha jól tudom, az idei karácsony az első közös ünnep férjeddel, Zolival. Hogy készülsz a karácsonyra? Mivel teszed meghitté az ünnepet?
Igen kevés időnk van. Ő is nagyon sokat dolgozik. De olyat próbáltunk már... hogy feldíszítettük a karácsonyfát egy héttel ezelőtt. Az már hangulatos. Sokszor hallgatunk karácsonyi zenét otthon. Megterveztük a karácsonyi menüt. Tegnap éjjel be is vásároltunk :) És ami nagy örömünk, hogy ki tudtunk találni egy olyan karácsonyi ajándékot a tágabb családnak, amivel reméljük a szeretetünket is ki tudjuk fejezni és Isten igéjét is közelebb visszük hozzájuk. De ez legyen titok... :)
Karácsony után elárulom! :)


Köszönöm a beszélgetést!
Én is!

 a Moravek házaspár

 Kriszta az OBM konferencián

Megnyerni az iskolaigazgatókat!

Kurmai Sándor - vagy Sanyi, ahogy mi hívjuk - az iskolaigazgatókkal való kapcsolattartással foglalkozik a Palánta Gyermek-Lélek-Mentőn belül - ahogy ő mondja: "félig önkéntesként, és félig már beépült tagként" . Felelősségteljes feladata van, hiszen fontos és meghatározó emberekkel beszél nap mint nap. A Missziós Központban kérdeztem egy kis asztal mellett ülve. Sándor mosolygós, kedves férfi, aki a leghajtósabb időszakokban is nyugodt, higgadt marad... 

Mesélnél nekem arról, hogy tulajdonképpen mi a te feladatod, és hogyan kapcsolódsz a "Ha egyet befogadsz"-hoz?

Sanyi: Öt megye iskoláit telefonálom. Népszerűsítem a 'Ha egyet befogadsz' című bábdarabot és megnyerem az iskolaigazgatókat az evangélium ügyének.

Hogy reagálnak erre az igazgatók?

Sanyi: Ezt nagyon szívesen veszik, mert a bábdarab segíti a tanárok pedagógusi munkáját. Ezen a tényen kersztül tudom érdekeltté tenni a tanárokat, hogy segítsenek... Hiszen pedagógusként nekik is kezelniük kell a gyerekek rossz attitűdjeit. A gyerekek sok féle háttérből jönnek. A konfliktusokat viszont meg kell oldani, és békésen is el lehet rendezni, nem csak másképpen. Ezek a bábdarabok nagy segítséget nyújtanak ebben. Hiszen a gyerekek azonosulnak a bábdarabokkal, a rossz attitűdöket ki lehet nevetni, és ki lehet cserélni jóra. Ezenfelül megismerik az evangéliumot, az örömhírt és hallanak Istenről - és arról, hogy meg lehet békülni Istennel. Számomra az nagyon különleges, hogy egész kis gyerekek el tudják fogadni, hogy van Isten, és hogy meg lehet vele békülni. Aki ezt megteszi, biztosan meg fog változni. Kezelhető lesz… 

A gyerekek között mindenképp sokkal sűrűbben vannak konfliktushelyzetek, mint a nagyobbak, a felnőttek között. Ha nem ismerik Istent, hirtelen reagálnak, és mindent indulatokkal intéznek el. Nincs más megoldásuk, mint ez... ha otthonról nem kaptak ilyen irányú támogatást… 

Öt megyét végigtelefonáltál… ez mit jelent?

Sanyi: Akikkel sikerült kommunikálni… 1000 iskolát hívtam, ebből 600 iskolával tudtam beszélni. A legtöbb iskolába el sem tudtunk jutni. Kevés a bábcsoport ! Kellene még 50-60 bábcsoport, mert olyan sok helyre várnának és nem tudunk eljutni! Ez nagy szívfájdalmam. Van ahol évek óta várnak, és reménykednek, hogy egyszer majd eljutunk bábelőadással… Városokban is, vidéken is. Nem csak falvakban... még Dunaújvárosban is, Veszprémben is voltak, akik szívesen vennék a bábelőadásokat. 

Öt megyém ezek: Veszprém, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér megye…

Kialakul valamilyen személyesebb kapcsolatod az iskola igazgatókkal?

Sanyi: Hogyne! Többször hívnak! Akikhez nem tudtunk eljutni, és nagyon akarták, többször hívtak, és addig hívtak, míg meg nem ígértük, hogy oda is elmegyünk feltétlenül bábozni. Ez nagyon megható volt tényleg. 

Ahol pedig elutasítóak voltak, ott sem kifejezetten az evangéliumot utasították el. Hanem tele voltak programmal… Tehát ők maguk készültek az ünnepre. Volt olyan hely, ahol voltak saját bábcsoportjaik, előadásokat tartottak a gyerekek is… tehát azok, akik nemet mondtak, ilyenek miatt mondtak nemet. Az öt megyéből 5-6 iskola volt csak, akik kifejezetten elutasítóan mondtak nemet. De tisztességesen beszéltek velem... kedvesen. Nem durván utasítottak el ők sem…

Mi történik a bábelőadások hatására?

Sanyi: Pár iskolával beszéltem - akiknél már báboztunk, - azok annyira várják, hogy menjünk, mert a gyerekek sokkal kezelhetőbbé válnak a bábelőadások után. Sokáig éneklik az énekeket… Meg az előadások után igazából sokan érdeklődnek a helyi gyülekezetek felé. Mert ugye, ha a szülők valamilyen közösségben érintettek voltak korábban, akkor a bábdarab után ezek felerősödnek, és érdeklődnek a családok a helyi közösségekben.

A szülőket is megérinti a bábdarab, főleg, ha a CD-hez, Palánta Postához is hozzájutnak. Én azért szeretem különlegesen a munkámat, mert így, ilyen módon én is be tudok kapcsolódni az evangélium hírdetésébe! :)

Miből áll ez a fajta munka, amit csinálsz?

Sanyi: Először is a mindennapos gondokat le kell tenni az Úr elé. Tudni kell, hogy az Úr munkájába állok bele, s ezzel az imádsággal felkészülve egész más telefonálni. Hiszen van úgy, hogy az igazgatókat nem hívő szülők részéről elég durva támadások is érik, és nem tudják ezt kezelni. Nekünk el kell mondanunk, hogyan lehet ezeket a nehezebb helyzeteket kezelni… egy egyszerű etikettel megoldható a probléma, melyet beragaszthatnak a gyerekek az üzenő füzetbe, hogy: "evangéliumi témájú előadás lesz, és aki nem igényli, az keressen/kérjen gyermeke számára más foglalkozást arra az időre". Ez az iskolaigazgatóknak egy óriási megkönnyebbülés. Hiszen az olyan szülők - akiknek problémát jelent karácsonykor egy evangéliumi témájú bábdarab - kevesen vannak, de annál hangosabbak. És az iskolaigazgatók a pozíciójukat féltve inkább engednének ezeknek az erőteljes, hangos embereknek, s így sok kisgyerek nem hallhatná meg az evangéliumot. Ezért megoldást kell adni az iskolaigazgatóknak, hogy tudják kezelni ezeket a helyzeteket. Sok iskola ezáltal az etikett által megengedte, hogy adjunk ajándékot a gyerekeknek, illetve, hogy bábozhassunk náluk.

Mi a véleményed a 2010-es karácsonyi bábdarabról? Láttad?

Sanyi: Igen. Sokszor láttam. (mondja nevetve) A kislányom még csak két és fél éves, de már ő is többször látta. Én az oktatókazettát (OBM oktató DVD - a szerkesztők) vittem el, és kaptam egy CD-t is… azt pedig már vagy 4-5-ször meghallgatta a kislányom. Azt nagyon szereti! :) 

Én csak felsőfokon beszélhetek a bábdarabról. Láttam a Panov apót is, több bábdarabot láttam… de ezen az látszik, hogy nagyon gondosan ki van találva… mintha teljesen ihletett lenne. Ezen annyira érezni az ihletettséget. (gondolkodik... majd még egyszer hangsúlyozza) De ez tényleg így van! Ez a darab mindenféle sötéten áttör! Megolvasztja a plafont is… Sok kisgyerek olyan katarzist él át, amihez hasonló nem nagyon van! :) 

Melyik a kedvenc jeleneted?

Sanyi: Az amikor az apuka meg tudja fordítani a gyerekek szívét. Előveszi az igét. És az ige elvégzi, amit el kell végezni a gyerekek szívében. 

Mi a véleményed az apuka daláról?

Sanyi: Ez egy jókor, jól elhelyezett, szívhez szóló dal. Befogadóvá teszi a gyerekeket. A zene az kell! :) A zene az, ami megnyitja az érzelmeket. Az emberek érzelmi alapon döntenek általában. És a zene képes arra, hogy jó irányba vigye a szívet… 

Mi az a mondat, amit üzennél a mai magyar gyerekeknek?

Sanyi: Krisztus mindent elvégzett azért, hogy ők békességben lehessenek Istennel! 

Köszönöm a beszélgetést és boldog karácsonyt kívánok!

Sanyi: Én is köszönöm! :)

Kurmai Sándor munka közben... :)